A Könyves Magazin 100 oldalas Esterházy Péter-különszámot jelentetett meg a napokban, amelyből az öt éve elhunyt világhírű író öccsével, a 29-szeres válogatott labdarúgóval, Esterházy Mártonnal készített interjú kivonatát közöljük az alábbiakban.

Olyan focis történeteket is elmesélt az egykori csatár, amelyeket eddig még nem.

2021. július 14-én lesz öt éve, hogy Esterházy Péter meghalt. A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja előtt tiszteleg a Könyves Magazin 100 oldalas, exkluzív anyagokkal teli EP-különszáma, amely a héten jelent meg a világhírű íróról, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. 

Az eddig soha, vagy alig látott családi fotókkal gazdagon illusztrált magazin többféle irányból közelít Esterházyhoz: a Berlinbe került hagyatékról, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárról, a történelmi Esterházy családról mesél el történeteket és képet kaphatunk a labdarúgás szerepéről is az Esterházy testvérek életében a legfiatalabb fivér, Márton szemüvegén keresztül.

A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül, ha labdarúgásról volt szó. Focis mondatok az Esterházy család életéből, avagy utazás a rómaifürdői és a csillaghegyi tizenhatos mélyére a 29-szeres válogatott labdarúgóval, Esterházy Mártonnal. Ennek a beszélgetésnek a rövid kivonatát közöljük az alábbiakban.

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre a Ferencváros, a Honvéd és az AEK Athén játékosaként. Cserébe EP rengeteget írt a fociról, az Utazás a tizenhatos mélyére című könyvében egy egész kötetet szánt a futballnak.

Esterházyról írtunk e felületen a halálakor, idősebbik fia, a képzőművész Marcell szerepelt a Tesis a világ-interjúsorozatunkban. A 2018-ban posztumusz megjelent Az olvasó országa c. művében külön fejezetet kaptak a focis írások, azokról is beszámoltunk. Ahogy tavaly, Esterházy Péter születésének 70. évfordulóján is külön cikket szenteltünk neki. 

A könyv értékű lapszám rögtön a mezőny legerősebb szövegével kezdődik, Németh Gábor író Arról, ami hiányzik c. zseniális portréjával. Persze a foci is helyet kapott benne, pláne, hogy ők fociztak is együtt. Ezt írja a kortárs irodalom egyik legeredetibb, legszínesebb figurája:

„… tisztára olyan volt, mint egy külvárosi futballista, ’megye egy’, maximum ’embéhárom’, már akinek ez még mond valamit.Ha földjei már nem voltak is, földönfutó sem volt éppen. Ha futni nem is futott, tagadhatatlanul itt járt közöttünk. Kicsi, néma csend. ’Igen, istenem’, járt ’ezen földön’ (Ottlik). Jut eszembe a futásról, mintha a zöld gyepen (ez többnyire hol salak volt, hol beton) sem láttam volna futni, sem Tatán, sem a Tromoson, sem a Rómain, sem a Berzsenyiben, nem, nem soha, ami, lássuk be, nyilvánvaló képtelenség, a foci ugyanis elgondolhatatlan minimális futás nélkül, bár a futballtörténelem során többen is tettek rá sikerrel kecsegtető kísérletet, az elhallgatott, szívemnek oly kedves névsor ízlés szerint folytatható, mégis, ez az igyekvés, az ő, EP esetében olyannyira ellentétes az irodalomban és a közéletben éppen létrejövő karakterrel, hogy a fejemben a vinyó az esetleges, bár metafizikai értelemben már kizárt emlékeket mintegy magától törölte. Nem futott, noha mindig odaért, ahová éppen kellett, a játék ún. természetének, másképpen az optimális outputnak megfelelően.”

És akkor térjünk rá Esterházy Mártonra, aki először a gyerekkori, futballal kapcsolatos élményeit elevenítette fel.

„Tényleg minden áldott nap fociztunk. Ha épp nem voltak ott a haverok, akkor négyen játszottunk, ketten-ketten egymás ellen. A Rómain laktunk, a stranddal szemben, csak átmásztunk a kerítésen, és éjjel-nappal fociztunk.” – meséli ebben a friss interjúban a gyerekkori emlékeit Esterházy Márton.

Majd olyan szenzációs sztorikat osztott meg, amelyeket ezelőtt még soha nem olvastunk sehol.

„Aztán jött a Budafok, ott kaptam először igazából pénzt azért, mert futballozok. A mami volt bejelentve takarítónőnek valamelyik budafoki borpincébe, akkor így mentek a dolgok. Amikor a Fradihoz kerültem, egy csokigyárba voltam bejelentve, mondták, hogy csak be ne járjak a gyárba, mert megzavarnám az embereket.”

Bátyja, Péter állítólagos durvaságáról, külvárosi focista-mivoltáról a maga utánozhatatlan stílusában mondta el véleményét a magyar válogatott egykori szélsője. 

„A városi legenda kategóriájába tartozó durvaságáról azt tudom mondani, hogy sose állították ki, miközben minket külvárosinak hívtak. Pedig az igazi külvárosiak nem mi, rómaifürdőiek voltunk, hanem az óbudaiak. Ez olyan, mint Bronx és Manhattan. Mindig kérdezték tőlem, hogy ’te csillaghegyi vagy?’, mondtam, hogy ’nem, rómaifürdői’. Bronx és Manhattan, óriási különbség, pedig mind a kettő New York.”

És hogy milyen volt a későbbi író mint csapattárs?

„Utólag én találtam ki poénból, hogy mi voltunk Yorke meg a Cole. Ő jobbösszekötő volt, én meg csatár. Péterrel jó volt együtt játszani, nagyon értette a futballt. Technikás volt, de nem rúgott jól, nem volt eléggé lefeszítve a lábfeje. Penge volt, akkor így mondták.”

EP nem tudta kívülről nézni a labdarúgást, hiszen szügyig benne volt élete nagy részében. Amikor arról érdeklődtünk Esterházy Marcinál, hogy ő hogyan tudta olvasni a bátyja focis szövegeit úgy, hogy még inkább benne volt a sportági közegben, ezt felelte: 

„Amikor valaki elmegy megnézni egy alacsonyabb osztályú meccset, kérdés, hogy mit tud elmondani a látottakból otthon, vagy a kocsmában. És van, amikor egy zseni látja ugyanazt, és abból csinál egy könyvet, mint az Utazás. Mondtuk neki, hogy ‘Péter, figyelj, tudsz te rendes könyvet írni, ha akarsz! Amit mások is elolvasnak, nem csak az a néhány rajongód.’ Az első 10-15 oldalt tényleg mi „diktáltuk” neki Györggyel, csüngött a szavainkon. 

Írta ezeket a fantasztikus könyveket, 20 nyelvre lefordították ezeket, de mégis csak egy kisebb rétegnek szólnak, a stílusuk, a nyelvezetük miatt. Egyszer megkérdeztem tőle, hogy ‘te, Péter, miért nem írsz bestsellert?’. Azt mondta, ‘azért, mert nem tudok, az egy másik műfaj’.”

Minden más elolvasható a Könyves Magazin Esterházy-különszámában, amely megrendelhető közvetlenül a kiadótól 20% kedvezménnyel, ahogy kapható az Írók Boltjában, a Líra, a Libri online felületein és a bookline.hu-n is.